Bevezető
Gondolkodóba estem, hogy immár negyedik hete úgy kell vadászni az élesztőt, s az egyébként a lakosság körében kisebb népszerűségnek örvendő teljes kiőrlésű lisztet is -lassan bármilyen élelmiszert-. Viccesen meg is jegyeztem a Férjemnek, hogy ennyi élesztős tészta elfogyasztása után, egyeseknek tuti akadnak jelenleg epe gondjai.
Mindenesetre a legvalószínűbb, hogy a felhalmozott ételek/élelmiszerek fele kidobásra kerül, ezzel növelve a már most is hihetetlenül elszomorító számokat, ami az ételpazarlás területén mutatkozik.
2019-es adatok alapján az EU-ban évente csaknem 88 millió tonna élelmiszer kerül pazarlásra, ebből 47 milliót a civil lakosság generál, -a mindenit…- mindeközben pedig 36 millió ember nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen elegendő mennyiségű ételt tegyen az asztalára. Az már mondhatni mellékes, hogy ez 143 milliárd euró kiadással jár. -¹
Ehhez az éves 47 milliós EU-s pazarláshoz kis hazánk 1,8 millió tonnával járul hozzá egy 2019-es adat szerint, ennek a számnak a felét a háztartások adják itthon!
S akkor még nem mentünk bele mélyebben, hogy a kidobás által mennyi erőforrás ment kárba az élelmiszer-előállítás során, gondolok itt magára az emberi munkára, felhasznált vízre/energiára nem utolsó sorában pedig magára a szén-monoxid kibocsátásra az előállítás folyamán, majd pedig amit a rothadó hulladék eredményez. Ez utóbbi folyamatot fedi le a szénlábnyom fogalma.
Na de mi az a szénlábnyom?
„A szénlábnyom valamely termék vagy szolgáltatás teljes élettartama során keletkező széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok széndioxid egyenértékben kifejezett, együttes mennyisége.” – ²
A fejlett országokban (például EU országok, USA) az élelmiszer-pazarlásnak igen jelentős gazdasági és környezeti hatásai vannak. Az élelmiszerhulladékok esetében magasabb folyadéktartalomról beszélhetünk, így azokat hulladéklerakóban helyezik el. Lebomlásuk során bizony a korábban már említett szén-monoxid és metán is bőven termelődik, aminek következménye, hogy a ma már oly sokat -de nem eleget- hangoztatott globális felmelegedést támogatják. A világon összesen 1,4 milliárd hektárnyi területet foglal el valamilyen hulladéklerakó, ez a Föld mezőgazdasági területeinek 30%-át teszi ki, de szemléletesebben úgy is fogalmazhatunk, hogy Magyarország területének több mint százötvenszeresét fedné le.- írja a maradeknelkul.hu ³
De mit tehetünk? Tippek az élelmiszer-pazarlás ellen!
1) Bevásárlólistával menjünk vásárolni és lehetőleg ne éhesen!
Írjunk listát bevásárlás előtt! Én sem írtam sokáig, viszont háztartási naplót meg igen. És azt kellett lássam a számokból, hogy rengeteg felesleges élelmiszer került a kosarunkba. Nem mondom, hogy most már egyáltalán nem veszek meg olyan dolgokat, amik nincsenek a listámon, de sokat fejlődtem. Érdemes előre megtervezni -legalább egy hétre- a menüt, az akciós újságok kínálatával összhangban, mert így nem csak a pazarlást csökkenthetjük, de a pénztárcánk is vastagabb marad. Ha előre megterveznéd a heti menüt, akkor ide kattintva olvashatsz ötleteket!
2) Osszuk meg másokkal az ételünket, ha marad!
Ha túl sokat főztünk, és már nem ennénk belőle harmadik nap is, de lefagyasztani sem lehet egy későbbi fogyasztásra, akkor adjunk belőle másnak! Nyilván nem arra gondolok, hogy az utcán ételhordót tartva kiabáljuk, hogy ingyen étel! De biztosan van mindenkinek édesanyja/édesapja, nagyszülők, egy kedves szomszéd, akit szívesen megajándékoznánk egy tál étellel. És még a lelkünknek is kedves cselekedet!
3) A hűtőben lévő dolgokat használjuk fel!
Nézzünk körül a hűtőben! Azokból főzzünk, amiket otthon találunk, feleslegesen ne menjünk boltba! Bátorítok mindenkit, hogy legyen kreatív, próbáljon ki új dolgokat az ételek terén.
4) Figyeljünk a lejárati dátumokra!
Ha két nap múlva lejár a túró a hűtőben, akkor két napon belül legyen túrót tartalmazó ételünk. Ne halogassuk az elkészítését, mert a vége az lesz, hogy kidobásra kerül!
5) Kerüljük a túl nagy mennyiség tányérra szedését!
Inkább keveset, de többször! Ha túl sokat szedünk a tányérunkra, s végül nem tudjuk elfogyasztani, valószínűleg a kukában fogja végezni az étel. Ha viszont kevesebbet szedünk, utána még mindig van lehetőség ismételten szedni a tányérra, ha éhesek maradtunk. Egyébként ez a fajta pazarlás a svédasztalos éttermekben figyelhető meg igazán, sajnos.
6) Komposztáljunk!
Ha mégis inkább az jellemző étkezési szokásainkra, hogy étel végezné a kukában, akkor lehetőségeinkhez mérten kezdjünk el komposztálni. Ide kattintva nagyszerű táblázatot láthatunk a komposztálható és a nem komposztálható élelmiszerekről.
Csak egy kicsivel több odafigyelésre van szükség, és bár nyilván közel sem olyan egyszerű véghez vinni, mint leírni, de a tudatosabb életmód egyre égetőbb fontosságú! Nekünk sem megy tökéletesen, de hiszem, hogy már a témával való foglalkozás, és az ebből fakadó apró lépések is sokat tesznek hozzá egy élhetőbb világért, a Földért!
Felhasznált irodalom
¹- https://ec.europa.eu/food/safety/food_waste_en és https://ec.europa.eu/food/safety/food_waste/stop_en, továbbá https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/fs_eu-actions_fwm_qa-fight-food-waste.pdf
²- ERDÉLYI É. – BOKSAI D.- AZ ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉS
A FENNTARTHATÓ VÁSÁRLÓI MAGATARTÁS
³- https://maradeknelkul.hu/2018/07/23/az-elelmiszerpazarlas-kornyezeti-es-gazdasagi-hatasai/
További érdekes grafikonok, oktató és ismeretterjesztő jelleggel : http://maradeknelkul.hu/grafikak/
