Bevezető
Császármorzsa, smarni vagy éppen daramorzsa!
Ti hogyan ismeritek még? Úgy olvastam, hogy az eredeti császármorzsában nincs dara, hanem egy sűrűbb állagú palacsintatésztáról beszélhetünk, amit zsiradékon sütnek ki, majd tépkednek apróbb darabokra. Az én változatomban pont, hogy inkább dara van több és kevesebb liszt. Természetesen teljes kiőrlésű darát és lisztet használtam, és természetes édesítőszerrel ízesítettem.
Eredete
Kettő történet is él azzal kapcsolatban, hogy honnan/kitől is származik valójában a császármorzsa. Az egyik verzió szerint Sisi udvari szakácsa találta ki, készítette el elsőként a királyné a tiszteletére. A másik monda szerint pedig maga Ferenc József találta ki.
Teljesen szubjektív, de nehezen tudom elképzelni, hogy a délutáni teázgatás közben Ferenc József felkiáltott, hogy
-heuréka! Palacsintatésztát a serpenyőbe, tépkedve, lekvárral locsolva! Micsoda desszert lesz ez Sisikém!
Aztán persze, így is lehetett! A lényeg -bármelyikük is találta ki-, én személy szerint nagyon hálás vagyok érte!
Hozzávalók
200 gramm teljes kiőrlésű tönkölydara
50 gramm teljes kiőrlésű búzaliszt
30 gramm négyszeres erejű, természetes édesítőszer
2 csipet só
4 darab tojás -nálam M-es méretű, mélyalmos-
3 dl tej – 1,5%-os zsírtartalmú-
zsiradék a sütéshez -nálam 25%-os zsírtartalmú margarin–
porrá őrölt természetes édesítőszer, cukormentes lekvár
Elkészítése
1. kimértem a lisztet, a tönkölydarát, hozzáadtam az édesítőszert és a sót. Alaposan elkevertem.
2. szétválasztottam a tojásokat. A fehérjét robotgépem üstjébe tettem, a sárgáját a lisztes keverékhez adtam.
3. könnyű, de szilárd habot vertem a fehérjéből. Ügyeltem rá, hogy csak addig verje a gép, hogy ne törjön, de ne is essen ki a tálamból.
4. a tejet ráöntöttem a tojássárgás-lisztes keverékhez, alaposan elkevertem, csomómentesre.
5. a felvert habot is a masszához adtam és átforgattam a tésztát. Ennél a pontnál, én egy kicsit félretettem a masszát, hogy a tönkölydara dagadhasson.
6. a sütéshez egy magasabb falú, teflon edényt vettem segítségül – fontos, a massza térfogata meg fog nőni-. Egy evőkanálnyi, zsírban szegény margarint mértem ki az edényembe, mikor pedig felolvadt, 2 evőkanálnyi tésztát öntöttem a forró serpenyőbe.
7. magasabb hő fölött sütöttem, majd megforgattam a tésztát és a nyers oldalát is arany barnára pirítottam.
8. amikor már a másik oldala sült, apróbb részekre szedegettem/tépkedtem fakanalam segítségével.
9. mikor az összes nyers tésztát megsütöttem, porrá őrölt, természetes édesítőszerrel és cukormentes lekvárral tálaltam.
Tippek
- úgy olvastam*, hogy az a császármorzsa, amiben dara is van, hivatalosan daramorzsa és az eredeti smarniban csak liszt található -tehát mondhatni palacsintatésztára hajaz leginkább-. Tehát, akár csak liszttel készítve is érdemes kipróbálni!
- sokan szoktam citromhéjat reszelni a tésztájába -ha citromhéj reszelés mellett döntenétek, mindenképpen figyeljetek rá, hogy kezeletlen héjú gyümölcsöt válasszatok-
- a tejet, amit a lisztes keverékre öntünk, fel is melegíthetjük, gyorsabban megdagadnak a daraszemek, de figyeljünk, hogy amikor a fehérjét hozzáadjuk, ne legyen már forró.
- akár -vagy inkább sőt!- mazsola is mehet bele! Ha szeretitek és kóstoló gyerkőc sincs a közelben, akár rumba is áztathatjátok az aszalt szőlőszemeket.
- vannak akik tej helyett, tejszínt használnak! Ha így döntenétek, akkor inkább a zsírban szegényebb, 10%-os főzőtejszínt válasszátok, ha van rá lehetőség! Persze, ez esetben kedvezőtlenebb irányba tolódnak el a tápanyagértékek -zsír, kalória-.
Hozzávetőleges/irányadó tápanyagértékek
a kész császármorzsa sütés utáni súlya 697 gramm lett nekem, ebben 1425 kalória, 71 gramm fehérje, 43 gramm zsír és 181 gramm – a szénhidrátdiéta szabályai szerint számolva 179 gramm- lett benne.
Jó étvágyat!
