Margarin a közellenség?

A margarin

Manapság rengeteg tévhitet olvasni a margarinról és a vajról is, leginkább az interneten. Elég sűrűn látnak napvilágot különböző ajánlások, hogy mely élelmiszerek és alapanyagok számítanak egészségesnek, így sokszor nem meglepő, hogy nem tudunk lépést tartani a sok új információval. A kedvencem mégis csak az, amikor azt olvasom:

Ne egyél margarint, majdnem olyan, mint a műanyag!

Vaj: állati eredetű –például tehéntej- telített zsírsavakból, köpüléssel előállított termék.  Beszélhetünk teavajról, szendvicsvajról és vajkrémről. Ezek közötti különbséget elsősorban zsírtartalmuk határozza meg. Könnyen avasodik. A vaj is tartalmaz transzzsírsavakat, ugyanis alapvetően megtalálható a kérődzők tejében is.

Margarin: növényi olajokból előállított szintén telített zsírsavakat tartalmazó alapanyag. Megjegyezném, hogy régebben a végtermékben valóban magasabb volt a transzzsírsav-tartalom -ez esetben ugye gyártási folyamat során kerül bele -, de ez ma már nem állja meg a helyét a gyártók és az ellenőrző szervek szerint.  III. Napóleon császár kérésére kísérletezték ki az első margarinokat a katonáik számára, hiszen a vaj nagyon gyorsan megavasodott, ahogy fentebb is írtam. Növényi zsírból és vízből állítják elő. Rendszerint repce-, napraforgó-, kukorica-, és vagy pálmaolajat használnak fel hozzá.

Nézzük meg mit tartalmaz egy random kiválasztott margarin összetevő listája: növényi zsírok és olajok (napraforgó, repce, pálma- változó arányban), víz, emulgeálószerek (zsírsavak mono- és digliceridjei, lecitinek), étkezési só (0,4%), savanyúságot szabályozó anyag (citromsav), aroma, tartósítószer (szorbinsav), vitaminok (A, D3), színezék (karotinok).

• • emulgeálószerek: állagjavítók
  • zsírsavak mono- és digliceridjei (E471): emulgeáló/habzásgátlószer. „Az étkezési olajokban és zsírokban előforduló zsírsavak glicerin-monoésztereinek, -diésztereinek és -triésztereinek keverékeiből álló zsírban oldódó felületaktív anyag. ” * Számos anyag felszívódását elősegíti, így akár olyanokét is, amelyek nem feltétlen hasznosak a szerveztünk számára. Előfordul reggeli gabonapelyhekben, tortákban, pékárukban, jégkrémekben, vajkrémekben is.
  • lecitin (E322): „Állati vagy növényi eredetű élelmiszerekből fizikai eljárásokkal előállított foszfolipidek keveréke, ide tartoznak az enzimek felhasználásával kapott hidrolizált termékek is. Leggyakrabban szójából és napraforgóból állítják elő.” *  Előfordul csokoládékban, pékárukban, margarinokban, különböző öntetekben, egyéb édesipari termékekben.
  • citromsav (E330): savanyúságot szabályzó anyag, az iparban fermentáció során állítják elő. * Tartósított élelmiszerekben, üdítőkben előforduló anyag.
  • szorbinsav (E200): a természetben is előforduló vegyület, azonban az erre érzékeny embereknél allergiás reakciós válthat ki. Felhasználják még alkoholmentes italokban, húskészítményekben, sajtokban, pékárukban is. *
  • karotinok (E160a): növényi eredetű színezék.

Szerintem azt leszögezhetjük, hogy a margarin nem egy szuperélelmiszer, de azért nem az ördögtől való. Meglátásom szerint van néhány olyan termék a boltok polcain, aminek jobb az általános megítélése, azonban az összetevők alapján a margarin mögött végezne egy ,,Melyik károsabb az egészségünkre?” versenyben. Van olyan termék, amely a gyerekek és felnőttek körében igen népszerű és az összetevők között megtalálható a teljes mértékben hidrogénezett növényi pálmaolaj/zsiradék…

Transzzsírsavak: „szegény” transzzsírsav nem örvend túl nagy népszerűségnek, nem is hiába, hiszen majdnem mindenhez, ami rossz,  köze van kis túlzással persze. A túlzott fogyasztása bizonyítottan visszavezethető a cukorbetegségre, a szívproblémákra és természetesen ebből fakadóan a jó koleszterinszinttel sincs baráti viszonyban. Magyarországon 2014. február 18-tól hatályos a transzzsír-rendelet, erről bővebben a Nemzeti Jogszabálytárban is olvashatunk. *

Én naiv vagyok, elismerem és elmerem hinni a gyártóknak, hogy bizony nem érdekük a nép “lassú” megbetegítése – nekik sem -, és ha már azt vallják, hogy bizony csökkentették a transzzsírsavak mértékét a margarinban, akkor azt minden bennem megmaradt gyermeki jóindulattal és hiszékenységgel elfogadom. Megnyugtatásképpen írom, hogy az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet folyamatosan vizsgálja a termékek transzzsír-tartalmát.

Ami nem túl megnyugtató viszont, hogy statisztikájuk alapján – és itt most felhívnám azért mindenki figyelmét, aki a margarint tekinti közellenségnek-, hogy a bevizsgált termékek között a legnagyobb kockázattal a nápolyik, a kekszek, csokik fordultak elő. Aki nem hisz nekem, az OEGYI oldaláról letöltheti, és átnézheti az eddig több száz átvizsgált termékek eredményeit – van ám közöttük salátaöntet, fagyasztott pizza, de még levespor is -.

Aki eddig nem, de ezentúl szeretne ez ügyben is tudatosabban vásárolni annak is akad segítség. Mint minden más esetben nézzünk összetevőket a Magyar Nemzeti Szívalapítvány szerint – is -. Ha az első összetevőnk: hidrogénezett vagy részben hidrogénezett, akkor ne habozzunk! Tegyük vissza a terméket a polcra!

Vallom – főleg inzulinrezisztensként -, hogy az lenne a legideálisabb, ha mindent magunk, vagy legalábbis a legoptimálisabb az lenne, ha a lehető legtöbb dolgot mi készítenénk el. Én a régi önmagamhoz képest rengeteget fejlődtem ezen a téren, de vállalom: számomra lehetetlen küldetés, hogy például a vajat/margarint is én csináljam. DE akinek kedve támadna, ne legyen oly rest, mint én, íme, kettő, első olvasásra, kedvemre való recept: a vajé és a margariné.

Természetesen mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit fogyaszt. Ez a bejegyzés sem azért született, hogy bárkit megbántson! De olyan szomorú, hogy úgy esnek egymásnak a vajas és a margarinosok tábora (leginkább) az online felületeken, mintha főben járó bűnt követne el bárki is az egyik, vagy akár a másik alapanyag használatával. Holott sokszor számos olyan más élelmiszer is a hűtőnkbe kerül, ami a margarinnál sokkal sokkal ártalmasabb (tisztelet a kivételnek).

Süssünk jót, jól és szeressük egymást!

Borítóképért köszönet: Image by Silvia from Pixabay.

Süteményreceptek a blogon ➡️ itt.