Bevezető
A természetben is megtaláljuk
Fontos tudni, hogy ízfokozó (többi ismert nevén: nátrium-glutamát, MSG, E621) természetes módon is előfordul leginkább a paradicsomban, halakban, sajtokban (leginkább a parmezán), gombákban, de még az anyatejben is kimutatták. A kémiai úton előállított glutamát, kristályos, fehér és szagtalan por.
Hallottatok már a kínai étterem szindrómáról?
Dr. Ho Man Kwok 1968-ban levelet írt egy Új-Zélandi Egyetem részére, hogy kínai étel fogyasztása után igen furcsa tünetegyüttes jelentkezett nála. Levelében állította, hogy étkezés után 15-20 perccel zsibbadni kezdett a tarkójánál, ahonnan az kisugárzott egészen a karjáig, majd erős szívdobogás lett úrrá rajta. ¹
Levele hatására sorozatos kutatások és tesztek indultak hadjáratra, hogy kiderítsék, valóban káros-e a szervezetünkre a glutamát rendszeres fogyasztása?!
Rendszeresen és szigorú körülmények között történtek vizsgálatok, különböző szervezetek által, de egyik sem tudta alátámasztani, hogy valóban káros lenne a szervezetünkre a fogyasztása (egy bizonyos szintig).
- 1959-ben az FDA (USA-közegészségügyi szervezet többek között) biztonságosnak titulálta, de azóta is folyamatosan vizsgálja a glutamátot tartalmazó élelmiszereket. 1980-ban arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenleg is érvényben lévő (10 gramm/kilogramm), biztonságosnak vélt mennyiség bevitele továbbra sem okoz gondot.
- A tudatosvasarolo.hu oldal szerint is biztonságosnak tekinthető, ám felhívja az Olvasó figyelmét, hogy a glutamátra érzékenyeknél kevesebb mennyiség is okozhat mellékhatásokat. (Itt, meg is jegyezném, hogy a Tudatos Vásárlónak van egy nagyon szuper E-szám kereső programja, ami hasznos lehet!) Továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy a fűszerek esetében a gyártókra nem vonatkozik mennyiségi korlát glutamátot illetően! ²
- Patkánykísérletek során a halált okozó mennyiség 15800 milligramm volt / kilogramm.
- Természetesen előforduló glutamátforrást nem kell feltüntetnie a gyártónak a termékek csomagolásán!
- Jeffrey Steingarten szerint a kínai étterem szindrómát és a glutamáttól való félelmet a „nyugati világban” az ázsiaiaktól való félelem hozta létre. Idegen volt akkoriban a nyugati ember számára az ázsiai konyha, új alapanyagokkal és addig ismeretlen ízekkel. ³
Rövidítései az élelmiszeriparban
- E621
- E622 – elsősorban diétás ételeknél használják fel
- E623 – főként konyhasó helyett használatos
- E624
- E625 – szintén diétás ételeknél
Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyártók -nyilván- csak a saját termékeikre fognak ügyelni glutamát mennyiség szempontjából is! Nekünk, vásárlóknak kötelessége és felelőssége, hogy figyeljünk arra, mennyi olyan termék kerül a kosarunkba, ami ízfokozót tartalmaz! A legtöbb fűszerkeverék, kész étel, chips, „kész” leves (a gyors ételekről se feledkezzünk meg!) tartalmaz ízfokozót! Talán észre sem vesszük, hogy egyre több és több glutamátot tartalmazó terméket fogyasztunk! Mert a gyártók egyre több termékbe tesznek, efelől ne legyen kétségünk, hiszen kellemesebb lesz az íze, orrunkat csalogatóbb illattal!
Személyes véleményem, hogy meg kell találni az aranyközéputat, ha tehetjük olvassunk összetevőket, nézzük meg alaposan mire adunk ki pénzt, mit teszünk az asztalra! Nem könnyű manapság egészségünket megőrizni/megőrzésére törekedni, hiszen minden irányból kapjuk a „helyes” életmódról az iránymutatást!
Felhasznált irodalom: itt, itt, itt és itt. Köszönet a fotókért a pixabay.com művészeinek!
